Egy új kutatás azt vizsgálta, hogy milyen hatással van a kapcsolatra az, ha többnyire egyes szám első személyben beszélünk, és milyennel az, ha inkább többes szám első személyben fogalmazunk. Az Arizonai Egyetem kutatása korábban már megállapította, hogy azok a kapcsolatok, melyekben többnyire egyes szám első személyben beszélnek a felek, sokkal inkább ki vannak téve az általános stresszfaktoroknak és a negatív érzések széles skálájának. Ezúttal a Kaliforniai Egyetem kutatói összegezték a korábbi kutatások eredményeit, Megan Robbins vezetésével.
„Én” helyett „mi”
Így megláthattuk a teljes képet, eszerint pedig a többes szám első személy a kölcsönös, pozitív függés és az általános pozitivitás jelzője a párkapcsolatokban – mondta Alexander Karan, a kutatás egyik résztvevője. Ez a szó tehát a pozitív egymásrautaltságot jelzi, ami pedig támogató és kapcsolatközpontú viselkedést eredményez, és együtt jár azzal, hogy pozitívan gondolkodunk a párunkról.
Így erősíthetjük az összetartozásunkat
Bár nem teljesen világos, hogy vajon a többes szám első személy használata vagy az elkötelezettség volt-e előbb, a kutatók azt feltételezik, hogy párhuzamos folyamatról van szó, ahol az egyik dolog hat a másikra. Tudatosan is kiaknázhatjuk tehát a „mi” pozitív hatását, ha szeretnénk szorosabbra fűzni a szálakat, és segít a konfliktusmegoldásban is. Az egyes és többes szám akkor is árulkodó, ha nem egymással, hanem másoknak mesélünk a kapcsolatunkról, és kiderül belőle, hogy mennyire érezzük szorosnak és fontosnak az összetartozásunkat, az egységünket.
Forrás: ridikul.hu